Előreszámla

Lilypie Second Birthday tickers

2013. augusztus 9., péntek

Az aggódás foka

Felbátorodtam, mert látom, hogy nem én vagyok az egyetlen bolond (Kösz, lányok!), aki képes random idegelni bármely teljesen hétköznapi időpontban, úgyhogy gondoltam gyorsan-röviden elmondom, hogy ez hogy működik nálam.
Az alap aggódási szint az körülbelül hetesen állt eddig (úgy a 14. hétig), most, hogy többé-kevésbé érzem a Kismajmot mozogni, lecsökkent egy erős ötre; persze simán felugrik bármeddig, hogy ha egy napig kimaradósnak érzem a mocorgást, sőt akkor is, ha csak belegondolok, hogy viszonylag nyugiska ez a baba, és vajon miért nem nyüzsögősebb - de mondhatjuk azt, hogy az alap az most öt. Van havonta egy-egy fél perc, amikor lemegy egyre: az ultrahang idejére, miközben én is látom a monitort, és épp benéz hozzá egy szakorvos, és mondja is, hogy minden tökéletesen rendben van; közvetlenül az ultrahangot követően (a rendelő elhagyása után még egy-két óráig) kettő körül mozog, aztán alattomosan visszakúszik mindig az alapra; ultrahang előtt a rendelőben... hohóóó... olyan majdnem-kilenc, igen, még akkor is ha csak egy sima terhesgondozásos bekukk. A CVS eredmény előtti napokban konstans módon tíz volt - na az borzalmas, senkinek sem kívánom, remélem sosem lesz többet annyi (jó, ne áltassuk magunkat: legalább a következő gyerekig).
Most például épp rúg a Kissmajom, és egészen erőteljesen teszi, határozottan érzem, még így is, hogy íróasztalnál ülök, és nem különösebben figyelek magamra; tegnap is aktívkodott többször is, moziban újfent kiemelten, úgyhogy most már tudjuk, hogy nem csak a zombi-kedvelő gént, hanem apja képregény mániáját is örökölte (vagy egyszerűen csak apjához hasonlóan ő is gyengének ítélte az új Wolverine sztorit, és tiltakozását fejezte ki). Na ilyenkor egyébként olyan hármaskán állunk - a három nagyon jó, azt M. már bravúros győzelemnek könyveli el.
Szegény gyerek, meg van áldva velem...

4 megjegyzés:

  1. ááá, ezzel tényleg nem vagy egyedül, tuti ugyanilyen bolond leszek én is :) örülök, hogy már így ficereg neked Kismajom!

    VálaszTörlés
  2. Nekem az első 3 hónapban mondjuk 8 volt (UH után fél napig: 3), és azóta lecsökkent mondjuk 2,5-re. De hogy én mennyit összeaggódtam magam, amíg fennált a vetélés veszélye!

    Figyi, én néha szoktam hüvelyizom-gyakorlatokat végezni hanyatt fekve, néha ülve is. Ilyenkor mindig megmozdul a baba (de a doki szerint ez nem baj, folytassam csak), te nem élhetsz ezzel a technikával, ha mondjuk sokáig mozdulatlan?

    VálaszTörlés
  3. Heni, akkor legalább neked nem kell majd mondogatnom, hogy úgykellneked amiért kinevettél... :)

    Tamko, dejó ezt így számokban olvasni másnál is... akkor tényleg nem vagyok bolond! :) (Legalábbis nem egymagamban...)
    Ezzel a mozgással az van, hogy elöl tapad a méhlepényem, és hát még nagyon pici a baba (tied már minimum kétszer ekkora szerintem), plusz nem is egészen vagyok egy súlycsoport veled ugye... úgyhogy egyelőre mindenki azt mondja, hogy ne zavartassam magam, mert nyilván mozog az majdnem mindig, csak ritkán rúg úgy, hogy érezhető részemre. Szóval egyelőre megpróbálok nem agyalni ezen túlságosan, várok még pár hetet - de azért kösz a tippet, ezt majd kipróbálom én is később; böködni nem szeretem, mert UH közben láttam, hogy egy minimális hasnyomkorászásra is mennyire behorpad a kis albérlete, szóval sajnálnám annyira piszkálni...

    VálaszTörlés
  4. Like, like, én is bolond :) ma, az uh utáni napon 2-3 vagyok, de ez magamat ismerve hsmar romlani kezd majd .. de akkkor majd írogatom a hülyeségeimet, és kész :)

    VálaszTörlés

Mondd!