Előreszámla

Lilypie Second Birthday tickers

2019. március 29., péntek

További válogatott dicsekvések - Piha!

Trollok ide! Szenzációs-fantasztikus, irreális-hihetetlen, hamis-kamu híreink folytatódnak... :D
Szóval újabb furaságokról fogok beszámolni, mégpedig intellektus vonalon, ugyanis pár hónapja elmentünk a kerületi Pedagógiai Szakszolgálathoz felméretni Kissmajmot egy komplex* pedagógiai/pszichológiai vizsgálat keretén belül, mert az óvónőkkel beszéltünk róla, hogy a biztonság kedvéért időben nézessük meg (értsd: ha valami problémás kiderül, ne sulikezdés előtt kapkodjunk majd), hogy a szórakozott professzorsága nem ad-e okot aggodalomra, és nem jelenthet-e veszélyt a jövőre nézve... egyszóval hogy figyelemzavaros lesz-e vajon a gyerek, vagy csak ártalmatlanul ábrándozó dreamer. Mert nem kérdés, hogy csúcs-okos és értelmes and all that, de ilyeneket csinál, hogy elindul pisilni, majd visszajön, és ha rákérdezünk, miért nyüzsög meg fogdossa a fütyijét, kiderül, hogy hát elfelejtett actually használni is a vécét... vagy szomjasan letekeri az üvegről a kupakot, majd kis idő után vissza, anélkül, hogy inna... vagy annyira elálmodozik feladathelyzetben az ovis foglalkozáson, hogy mikor sor kerül rá, ártatlanul megkérdezi, hogy bocs de miről is volt szó...?

Mindenféle feladatot végigcsináltatott vele előbb egy gyógypedagógus, aztán egy következő alkalommal egy pszichológus csaj (az utóbbi majdnem két órát tartott, mert állítólag nem szokás ugyan ilyen hosszasan ebben a korban, de ő annyira fürdött a figyelemben élvezte, hogy bármeddig szerepelt volna), akikkel gondolkodás nélkül bátran és lelkesen bement a rendelőbe, mert fiatalok voltak, csinosak és kedvesek, majd a végén behívtak engem, és egy órán keresztül áradoztak a gyerekről.
A gyógypedagógiai rész összetett de általánosabb volt, megállapították, hogy egy töredéknyin** kívül semmiféle csecsemőkori reflexe nincs visszamaradva, nincs idegrendszeri éretlensége, magatartása és érzelmi viszonyulása rendben van, együttműködő és motiválható, a nagy- és finommozgásai átlagosak (mozgáskoordináció, egyensúly, térbeli tájékozódás jó, a grafomotoros részletek helyenként döccennek, de csak a saját más területeken elért eredményeihez képest, amúgy a korának bőven megfelelőek - ez azóta hatalmasat fejlődött, de akkoriban még tényleg egyáltalán nem szeretett például rajzolni meg színezni), azaz eléggé átlagos ötéves. Illetve grafomotorikusan sem lenne még teendő, mert általános ebben a korban, hogy a ceruzafogás néha helytelen, és a szükségesnél kicsit nagyobb erővel nyomják a papírhoz - viszont az ő esetében ennek a fejlesztése fontos, mert amúgy simán tud (és szeret is) írni, csak hát bambácskán működő kezekkel elég nehéz. A memóriája és koncentráló képessége kiváló, a verbális kompetenciája és szövegértése meg toronymagasan kiemelkedő TROG teszt alapján, de ezt a mindennapi dumájából kiindulva már évek óta sejtjük... a feladatokat 12 (tizenkettő!) évesek szintjén oldotta meg, ott mutogatta a csaj a táblázatot ujjongva, hogy hol helyezedik el a nála több mint kétszer nagyobbak statisztikájában, ilyennel ő még sosem találkozott; olyan feladatok voltak, amikre én sem tudtam rögtön rávágni a választ, amikor elém tette őket...
A pszichológus egy intelligenciaszint felmérő és ahhoz kapcsolódó skilleket vizsgáló WPPSI-IV tesztet végzett vele, ahol az előzetes tippeknek megfelelően a verbális megértés és fluid gondolkodás through the roof,  kognitív téren minden szempontból bőven kisiskolásnak felel meg, a szakvélemény szerint a korosztályának 97%-ánál jobban teljesített, és a mért IQ szintje a 123-130+ tartományba esik, de ennél pontosabban nem lőhető be, mert volt olyan feladat, amit tökéletesen csinált meg mondjuk háromnegyedig, de akkor abbahagyta, mert a monotonitástűrése valóban borzasztó, úgyhogy nem volt értékelhető (noszogatni nem szabad, hogy folytassa, mert az már beavatkozásnak számít). És ebben az egy dologban el is van maradva, de az nem lepett meg, hiszen azért voltunk ott: a rutinfeladatokat és a várakozást igénylő tevékenységeket nagyon hamar megunja, és amint ez bekövetkezik, a saját fejében kalandozik tovább inkább... ovis példa, hogy ha feltesznek egy kérdést a csoportnak, akkor elég extrém limitált ideig van önuralma várni a sorrakerülésére - van aki rögtön bekiabálja a választ, minden szabályt leszarva, de ő nem egy agresszív és/vagy szereplős valaki, tehát ő nem, aztán van aki ügyesen felteszi a kezét, jelezve hogy tudja, de ő semennyire sem kompetitív, tehát ő nem, és van aki fegyelmezetten vár a sorára, amíg nem szólítják, na ő ezen a pontot elengedi a dolgot, és mire elérnek hozzá, már fényévekre repült gondolatban.
Minden fenti megállapítás amúgy teljesen korrelál az oviban elvégzett DIFER tesztje eredményeivel, ott is bőven az optimum tartományban van (azaz nyolcéves életkornak megfelelő) a pontszámainak nagy része, kivétel persze az írásmozgás-koordináció fejlődése, ami kezdő szintű (hatéves színvonal).

Mindent összevetve az a konklúzió, hogy mivel normális esetben ezek a dolgok csak majd iskolaérettség feltérképezésének kapcsán lesznek relevánsak (tehát ötévesen még nem is vizsgálgatnák őket, ha nem kértük volna, mert rohamos és hatalmas változás/fejlődés várható ebben a korban), ne aggódjunk amiatt, hogy csoportos helyzetben szóródik a figyelme, mert akinél ez kóros, az one-on-one szituációban is nehezen irányítható és köthető le, és egyáltalán nem tartható feladathelyzetben, szóval Kissmajomnál ez simán okés, semmi teendőnk, majd beérik.
De azért nem bántuk meg, hogy buzgómócsingok voltunk, és elvittük, mert tényleg érdekes tesztek voltak, amik nekünk sosem jutottak volna eszünkbe - az általunk ismert teljesítménykényszeres szülők körében ugyan nagyon divat a gyerekek szekálása különféle feladatfüzetek kényszeres töltögetésével, de mi semmi ilyennel nem szoktuk szórakoztatni őt. Viszont vettünk és most valószínűleg elő is veszünk egy párat, mert úgy tűnik, neki ez fölöttébb szórakoztató tevékenység, kicsit sem erőltette meg, és talán abban segíteni fog, hogy egy minimális feladattudat és feladattartási igény pislákolni kezdjen benne.
A fentiek kapcsán remélhetőleg belátható időn belül lesz majd egy posztom az iskolaválasztásról is, csak ahhoz előbb még be kell iktatnom egy hosszadalmas kitérőt családunk szociális életének alakulásáról, és ezen belül Kissmajom ezirányú viszontagságairól is, csak mindez több évre visszanyúló semmi-kedvem-hozzá jellegű visszaemlékezéssel jár, szóval nem tudom, mikor kerítek rá sort. De breaking news: kacskaringós útkeresés után éppen ma esett le a szikla a szívünkről-lelkünkről, délután hívtak, hogy felvételt nyert a vágyott helyre, ősztől indulhat a preschool, yay! :)



Volt mindenféle kérdés a hét napjainak felsorolásától kezdve az évszakok tujadonságain át a különböző színárnyalatok felismeréséig és megnevezéséig, a szinonimáktól az ellentétes értelmű szavakon át a fogalomhalmazokig, voltak összetett szövegértelmezős játékok***, problémamegoldó készségeket ellenőrző szituációs gyakorlatok****, és hosszadalmas türelempróbák*****.
** Ha négykézláb helyzetbe állítva fordíttatják vele a fejét, egyik oldalon picit emlekedik a lába is, vagy valami hasonló. 
*** Egy hat részre osztott lapon ismétlődött egy gyerek és egy kutya ábra, egymáshoz viszonyítva hol egyik volt elöl, hol a másik, és a gyereken levő nadrág és felső színe néha megcserélődött - annak az állításnak megfelelőt kellett kiválasztani, hogy mondjuk: "Ez a piros pólós gyerek, aki üldözi a kutyát." versus "Ez a piros pólós gyerek, akit üldöz a kutya.". Egy pillanatig ezen is gondolkodnom kellett, de az egy fokkal nehezebbikbe konkrétan bele is bonyolódtam, és sikerült rosszra rávágni, hogy bingó. Ott három különböző színű mértani idom volt egymásba helyezve, mindig más kombinációban, és választani kellett, hogy "Ez a zöld háromszög van a kék rombuszban található sárga körben." Kissmajomnak nem volt gondja velük... :D
**** Elmész a boltba kenyérért, de mikor odaérsz, rájössz, hogy elfogyott, vagy elfelejtetted elvinni a pénzt, esetleg az nem jut eszedbe, hogy mit akartál vásárolni - mit teszel? Vagy eltörted a játékodat, elvágtad a kezedet, stb. - mit teszel?
***** Másfél oldalon keresztül szorosan egymás mellé helyezve (mintha egy kicsit nagyobb betűkkel írott titkosírásos szöveg lett volna) ismétlődtek különböző egyszerű fekete-fehér rajzok mindenféle ismert használati tárgyakról, és a teendő az volt, hogy húzza át az összes széket és lámpát. 

16 megjegyzés:

  1. Most az nem világos hogy most ősszel, azaz be nem töltött 6 évvel akarjátok iskolába adni?
    Érdekesek ezek a feladatok, kicsit meglep hogy már ennyi mindent "kell tudni" iskolaérettséghez. Ezek a mértani testes feladatok, meg a szinonímák, antonímák.

    Felmerül bennem, hogy vajon az átlag iskolás gyerekek ezt tényleg mind tudják?

    Én is szoktam néha próbálkozni ilyen játékos munkafüzet feladatokkal, de mi kb sehol se tartunk mert nagyon hamar megunja, talán mert figyelni kell? talán mert feladat?

    Én nem látom a saját gyerekemet butábbnak az átlagtól (okosabbnak se) de hatalmas a különbség veletek, főleg hogy Kissmajom tanulni AKAR.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nem klasszikus iskola, mindenképpen valami erősen alternatív lehetőséget kerestünk, mert ő nem könnyű eset, egyszerre van szüksége tehetséggondozásra azokon a területeken, amik nagyon mennek neki (ezért unatkozik a vele egykorúaknak szánt feladatokon, ezért elkalandozik a figyelme), és fejlesztésre azokon, amikhez nincs türelme (például hosszadalmas kitartást igénylő rutindolgok). Szóval fontos volt, hogy olyan helyre járjon, ahol nagyon kis csoportokban folyik az oktatás, és annyira differenciált, hogy minden tárgyban abszolút a saját ritmusa szerint szabadjon haladnia (például tanulhasson negyedikes matematikát, miközben nulladikos szinten fejlesztik a monotonitástűrését).

      A mértani idomos és szinonimás dolgok csak akkor nehezek, ha ilyen fancy neveket adsz nekik - ha azt mondod, hogy a háromszög az, ami többé-kevésbé úgy néz ki, mint a macisajt, vagy a rokonértelmű szavak olyanok, mint a cica meg a macska, akkor Zselyke is rögtön tudni fogja őket.

      Az utolsó mondatodban nagyon benne van a lényeg, Kissmajom abban különbözik minden általam ismert gyerektől (és felnőttől for that matter), hogy őt tényleg minden, de MINDEN érdekli. BÁRMIRŐL kezdesz el mesélni, agronómiától divatig, mint egy kis robotnak, rádlockkol a szeme, és látszik rajta, hogy minden agysejtjével issza be az információkat, és helyezi őket rendszerbe a kis agyában - és kérdez, és értelmez, és véleményez azonnal. Ez a másik ok, amiért nem szerettük volna ha a hagyományos oktatási rendszerbe kerülne be, mert féltünk, hogy ezt a lelkesedést letörik benne, hogyha nagyon szabályok közé szorítják, és muszáj lesz úgy tanulnia, ahogy előírják neki.

      Törlés
    2. Igen teljesen jogos, és örülök hogy találtatok ilyen helyet. Abszolút vétek lenne nem kihasználni a tudásszomját, rengeteget haladhat előre.
      A feladattal kapcsolatban nem is a mértani idomok nevei (ezeket Zselyke is tudja, kivéve a rombuszt) hanem ez a benne van, előtte, mögötte, stb dolog. De ki fogom próbálni csak Zselyke - a te fiaddal ellentétesen - annyira ellenkezik minden olyan dologtól ami "tanulás szagú" (bármi kérdést felteszek) hogy csakazértse akar ilyesmikkel foglalkozni. Ehhez kellenének baromi fifikás pedagógusok, és fogalmam sincs vannak-e kivéve egypár kiemelt helyet.

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Nem számítottam rá, hogy még jár errefelé valaki... :)

      Törlés
  3. Én is gondolkodtam azon, hogy fel kellene méretni L miben jó, mert kb fogalmam sincs róla hogy milyen iskola lenne jó neki. Gondolok valamit, de nem tudom, hogy igazam van-e, jó régen volt hogy általánosba jártam és nekem nem volt jó élmény, mások tanácsa meg nagyon szubjektiv, alapvetően Lnek szeretnék választani. Szóval ez úgy működik, hogy besétál az ember a kerületi pedagógiai szakszolgalathoz és kéri, hogy mérjék fel a gyereket?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát sajnos nem egészen úgy működik, pedig az lenne a normális, de kis szerencsével és határozott hozzáállással ki lehet játszani a rendszert... Először is csak akkor kérhetsz felmérést, illetve nevelési taácsadást, mert első körben annak hívják, ha a gyerek már iskolát kezdhetne (azaz szeptemberig betölti a 6. évét) és valami gyanúd van, hogy gondjai vannak, akár beilleszkedéseliek, akár magatartásbeiek, akár tanulásbeliek. (Nálunk szerencsére rugalmasak voltak, és mikor inszisztáltam, megvizsgálták ötévesen is, illetve úgy, hogy nem is problémás, csak borzalmasan szórakozott és a rutindolgokat nagyon hamar megunja.) Szülőként csak pedagógiai és pszichológiai véleményt tudsz kérni, illetve lehet hivatalos szakvéleményt is, de ahhoz kell az óvoda indoklása és kérelme is (azaz, hogy a pedagógusok is osztják az aggodalmadat, és felsorolják, hogy miben és miért); a felmérés mindkét esetben ugyanazokból a lépésekből áll, csak az utóbbi feljogosít ingyenes fejlesztésekre is, amiket ők előírnak, ha kiderül, hogy valahol tényleg bajok vannak.
      Ha nem akarsz ennyire belemászni, akkor az ovitól kell kikérni a DIFER tesztjének eredményeit (ezt evileg minden értelmes helyen kötelesek megcsinálni évi kétszer), az is tartalmaz grafomotoros, matematikai és szövegértési felmérést, igaz csak 8 éves korig vannak feladatok, szóval ha valamiben borderline zseni, az nem fog kiderülni belőle, hogy pontosan mennyivel van a többiek előtt; de támpontnak pont jó.

      Ezzel együtt: abban senki sem fog tanácsot adni, hogy milyen suli lenne megfelelő a gyereknek, nem szabad, nem is mernek. Abban segít ez, hogy ha van valamiféle eltérés, akár alulteljesítésileg, akár ellenkező irányban, akkor a minimum amit meg kell próbálni, az a kislétszámú osztály, mert 30 gyerekkel a legcsodásabb pedagógus sem tud se fejleszteni se tehetséggondozni. Magániskoláknál a maximális csoportlétszám 16-22 gyerek között mozog, és gyakran van egy plusz pedagógus, aki szükség esetéb beszáll segíteni, szóval azzal már lehet kezdeni valamit.

      Majd írok ezekről a tapasztalatokról is részletesebben, rengeteget agyaltunk a témán, pont azért, mert én végig éltanuló voltam (nem tanultam, csak nagyon figyeltem órákon és valahogy könnyen megragadt), mégis gyűlöltem a sulit, szóval mindennél fontosabb volt, hogy ez a következő 10+ évre szóló döntésünk jó legyen...

      Majd légyszi gyere, és mesélj, ha elmentetek!

      Törlés
    2. Köszi! L meséket mond fejből, amiket 1x-2x hallott viszont a logikai feladatok nem érdeklik, 2 percig nem bír egy helyben ülni, van egy olyan sejtesem, hogy hiperaktív , de az óvodai pszichológus szerint nem az. Az iskolával kapcsolatban leginkább én szeretném látni, hogy jó helyen lesz. Gondolkodom a waldorfon, mert szerintem neki az lenne messze a legjobb, bár én nem vagyok egy tipikus waldorfos anyuka, de a gyereknek választunk ugye iskolát, nem nekem :) Köszi, elindulunk akkor ezen a nevtan vonalon.

      Törlés
    3. Kissmajom is rengeteget nyüzsög nem hiperaktívként, erre is azt mondták, hogy amíg figyel közben, addig nem kell aggódni - régen mindig rászóltam, hogy például esti mesélés közben hagyja abba a macska abajgatását vagy a takarókból sátorépítést, de aztán rákérdeztem, hogy miről olvastam, és szinte szó szerint visszamondott mindent, értelmezve, kontextusba helyezve, szóval "ott" van végig teljes koncentrációjával, úgyhogy elengedtem a dolgot. Állítólag sulikezdős korára ki fogja nőni, és tényleg látom, hogy egyre nyugisabbá válik, szinte hónapról hónapra. (Ugyanez a helyzet akkor is, ha nagyon unatkozik, mert olyasmit tanítanak, amit már rég tud, de ha majd saját ritmusában haladhat mindennel, akkor ez sem lesz már.)

      A Waldorf a környékünkön esélytelen (mondjuk meg sem próbáltuk volna, mert mi sem vagyunk olyanfajta szülők, és Kissmajom se olyanfajta gyerek), ott is akkora a túljelentkezés, nem lehet bejutni "külsősként": felveszik a saját ovisaikat plusz a tesógyerekeket, és meg is telnek ezzel.

      Törlés
    4. Hát, Marcuskám nem nőtte ki a nyüzsgést, van is baj belőle rendesen...

      Törlés
    5. @Molly: Szerintem Kissmajom ezen kívül más dolgokban is hasonlít rá - ezek nagyrészét "sajnos" imádjuk benne, szóval bajok... bring them on! :)

      Törlés
  4. A preschoolba volt felveteli? Vagy hogy tortent a jelentkezes?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A posztban meg a fenti kommentekben részletezett okok miatt nálunk csakis alternatív suli jöhetett szóba, ami jelenthet magán- vagy alapítványi iskolát, illetve NAT-követő intézménytől privát tanulócsoportig bármit. A túljelentkezés általában óriási (jártunk olyan hely nyílt napján is, ahol 10+ gyerek pályázik egy helyre), és a jelentkezés mindenhol másfajta, van ahol már betöltött ötévessel is el vagy késve, mert már két évvel előbbre töltik fel az osztályokat, és van ahol tavasszal felvételiztetnek az ősszel induló tanévre, és májusában derül ki, hogy ki jutott be.
      A magánintézmények jó része (sulik, de sokszor ovik is), indítanak úgynevezett nulladik évfolyamot, azaz preschool csoportot, ami egy fajta átmenet: már struktúráltabb napirenddel működik, mint egy óvodás nagycsoport, de még nincsenek konkrét padbanülős tanórák, viszont napi szinten feladatlapoznak a gyerekek... valamiféle beszoktatás ez, hogy első osztályban ne érje őket sokként a hatalmas változás. Ovikban ide általában egyenes átmenet van a nagycsoportból, iskolákban a kiválasztósdi már ezek előtt megtörténik, és ha nem derül ki durva inkompatibilitás a gyerekkel vagy szülőkkel, akkor az elsőbe való felvételi már csak formalitás, azaz kvázi kinevelik a saját sulisaikat a saját nulladikukban.

      Törlés
  5. Nekem az a bajom a fizetős hekyekkel, hogy a gyerekek semmivel sem jobbak, a pedagógusok meg pláne. Nem mernek fegyelmezn8, nevelni, mert hát Döncike apukája államtitkár, Böncikéé milliárdos, Cöncikéé vette a játszóteret. Nem szabad őket bántani

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. En ugy vettem eszre, hogy suliban azt adjak inkabb alternativ intezmenybe, ahol a szulok nevetsegesnek tartjak a NAT-ot, a hazai tanitasi modszereket, az egesz szaros rendszert - vagyis normalus emberek. A potentatok es gazdagok vagy a hires-nevezetes allami versenyistallokba akarjak bejuttatni a csemetet, vagy olyan fizetos iskolakba, ahol szinten a versenges es kimagaslo eredmenyek a lenyegesek (pl. ISB es hasonlok), igy nekunk az szerencsere nem konkurrencia, mert mi ezt a vonalat pont elkerulni akarjuk (nem mintha konnyeden kifizetheto lenne a tandij...).

      Törlés
    2. Én nem Budapesten élek. Itt a nem állami bármi az tele van "vállalkozo" gyerekekkel. Meg a jó sulik

      Törlés

Mondd!