Előreszámla

Lilypie Second Birthday tickers

2013. augusztus 7., szerda

Halfway there...

Ma 19w3d... huszadik hét, basszus! Még egy ugyanennyit kell kivárni, és végre össze tudom szorongatni ezt a büdös nyuszibékát, aki tegnapelőtt a frászt hozta a bolond aggódós anyjára. Másfél napig egyáltalán nem jelentkezett - és azon túl, hogy én egyszerűen imádom érezni, és legszívesebben egész álló nap rugdostatnám magam vele, természetesen folyamatosan idegeskedtem, hogy egy ilyen baba ebben a periódusban olyan heti tíz dekát nő, és ha egy hete már simán éreztem, amikor még sokkal picibb volt, akkor most vajon mért nem, hát egész biztosan valami szörnyűnagy baj van. Csak az tartotta bennem a lelket valamennyire, hogy tegnap ötre időpontunk volt bekukkantóra, de persze attól még elég kétségbeesett voltam, hiszen az majd biztos csak megerősíti a sötét félelmeimet... Szóval ebédszünetben ideggombócként lefeküdtem a kanapéra, és mire kimondtam volna, hogy naidefigyelj-teutolsószarházimajmocska, olyan percekig tartó megabulit rendezett odabent, hogy munkaidő végéig kénytelen voltam bamba vigyorral a képemen közlekedni, most már biztos, hogy az irodában mindenki meg van győződve, hogy bediliztem.
Apropó mozgolódás, én komolyan nem értem, hogy a terhes nők, hogy tudják annyira matter-of-factly kezelni, hogy van bennük egy lény, és az ott kényére-kedvére ficánkol; olvasom a nálam előrehaladottabb csajokat, és annyira ritkán emlegetik ezt, meg eleve alig hozták szóba a legelején is, amikor elkezdődött... és nézek egy-egy nagyhasú nőt az utcán, akiben jó eséllyel megy a rugdalás, és nem értem, hogy hogy nem sikongat fel nevetgélve. Én ezt soha de soha nem fogom megszokni! Még ez a mostani kispályás menet is teljesen alien-feeling, de az milyen már, amikor egy kétkilós műveli...?! A legviccesebb az, hogy ugye teljesen váratlan időpontokban csinálja - még az is fura az embernek, ha a mellette ülő valaki hirtelen az oldalába könyököl, pedig egy másodpercre van ideje megpillantani a mozdulatot, és felfogni, hogy mi fog történni... most meg ugyanez megy, csak a semmiből, úgy, hogy közben fogalmam sincs hogy mikor és hogyan és pontosan hol fogok megbökődni. Azért az erőteljesebb és hosszadalmasabb produkciókra még egy kicsit várnom kell sajnos, mert amint tegnap is megállapítást nyert, valóban elöl tapad a méhlepényem, vagyis útban van a külvilág előtt, és ilyenkor nem olyan egyszerű a dolog, mintha csak egy kis bőr meg hájréteg akadályozná a gyereket a kinyúlkálásban.

És akkor a tegnapi nap fénypontja, a genetikai ultrahang... Hát aki csak teheti, az menjen a Magzati Géndiagnosztikai Központba, én azt mondom. Kissmalaczot tizenkettedik héten ugye egy hiperprofi géppel nézegették meg, amitől már akkor el voltam ájulva, hogy mintha teljesen másfajta készülék lenne, mint az általam látott összes eddigi ultrahang - na ez a tegnapi állítólag jelenleg az ország legjobb gépe: csekély harminc millióba került, úgy néz ki, mint egy űrhajó irányítóközpontja, és olyan képet mutat, amin laikusként is simán be tudtuk azonosítani a Kissmajom minden testrészét és szervét. A doki, akit azért választottam, mert az ott dolgozók közül a legtöbb fajta nemzetközi és magyar minősítése van a magzati ultrahangos diagnosztikában, meglepetésemre nem egy idős úriember, hanem egy körülbelül velünk egyidős motoros pasi, aki tök kedves volt és közvetlen, és nagyon megdicsérte a kisfiunkat, különös tekintettel a heréire és a fütyijére. A vizsgálat dupla volt, mert miután mindent alaposan végignézett és megméricskélt, kiderült, hogy a gépben levő cédé, amire rávette az egészet, az valamelyik kollegáé, és nem adhatja nekünk - úgyhogy még olyan tíz plusz percre visszafektetett csak a sima élvezet kedvéért, és moziztunk tovább.
Kissmajom gyönyörűséges! Megint nagyon nyugis volt, ami most különösen jól jött; egy kis kezdeti rúgkapálás után csak ilyen minimál-mozdulatokat végzett, bokszolóhoz is méltó védekező állásba helyezte a kezecskéit, hogy jól látszódjanak az ujjai, illetve aranyosan tátogott, majd amikor elege lett belőlünk, simán hátat fordított. A magzatmáz ellenére (amiről nekem fogalmam sem volt, hogy ilyen korán egészen vastag réteg, azt hittem olyasmi csak, mint a születés utáni babákon) egész jól láttuk a fejét, a tökéletes kis fülét, a szép száját, a pisze orrát, a már most kerekedő hörcsög-arcocskáját; nekünk a legszebb dolog az mégis a gyöngysorhoz hasonló gerincoszlopa volt és a drága percenként 151-szer dobbanó szíve... elképesztő csoda egy teremtmények vagyunk, ilyenkor egyszerűen képtelen vagyok hinni az evolúcióban...
Persze szakszemmel is alaposan végig lett ellenőrizve minden porcikája, rendben van az egész gyerek, úgy ahogy van, és napra pontosan annyi idős, amennyinek tippeltük. A fejátmérője 46 mm, fejkörfogata 167 mm, has körfogata 138 mm, combcsont hossza 30 mm - ez alapján a becsült súlya 287 gramm, vagyis a korának megfelelő sáv közepén helyezkedik el.

Egyelőre ennyi...dehogy ennyi, de inkább nem ömlengek tovább, mert menne ám, napokig egyfolytában...
Például azt sem mondtam még el, hogy miután M. már hetek óta vihog ahányszor megpillant profilból, én csak tegnap döbbentem rá, hogy ha-tal-mas a hasam. Eddig mindig mindenhol párnával feküdtem, jó naggyal ráadásul, mert nekem úgy kényelmes, és úgy a mellem alatti felsőbb rész is kiáll egy kicsit (jóllakottan jobban), mivel nem vagyok sovány - erre tegnap felfeküdtem a vizsgáló ágyra, ami teljesen vízszintes, én meg teljesen lapos lettem rajta, és basszus a köldököm alatti rész, mint egy dagadt dinnye, meredezett az égnek... hát mit mondjak, én is vihogtam magamon...
És talán azt sem említettem még, hogy mennyire de mennyire végtelenül szeretem ezt a harmincdekás semmiséget... jah, de azt mégis... jó, megyek már. Majd hozok fotót.

16 megjegyzés:

  1. na, épp mondani akartam, hogy F.O.T.Ó.T...minden mennyiségben :D Rólad is, Kissmajomról is:)

    VálaszTörlés
  2. Annyira, de annyira jó olvasni minden egyes mondatodat, és kimondhatatlanul örülök a boldogságotoknak:)
    és igenis fotót !!!

    VálaszTörlés
  3. http://www.angelsounds.hu/
    nyuszibéka-figyelésre

    (nem azt mondom, h konkrétan ajánlom, mert eredetileg nagymarhaságnak gondoltam, meg hogy magamat ismerve majd jól szívbajt kapok, ha nem találom meg a hangot, de kölcsön kaptam, mindig megtaláltam, nem vittem túlzásba, és mikor jött a jajmiértnemmozog érzés, akkor nagyon hálás voltam neki, egész a szülésig)
    sok puszi,
    Ági (egyszer már voltam CVS para kapcsán, úgy tűnik parákban jó vagyok :)

    VálaszTörlés
  4. De jó, én is a MDK-ba megyek, ha hazajutok. :D Kinél voltál?
    Ha már szó esett a mozgásról, beteszem ide a kedvenc videómat az utolsó előtti egybe napunkról: http://www.youtube.com/watch?v=clecB_GIaGU Hát ilyen, mikor egy 3 kg-s mozog a hasadban. (Bevallom, a végén már nagyon "untam", utolsó Skype beszélgetésünk megvan a férjemmel, hogy azt irom este: "Hát hihetetlen, mennyit mozog, megőrülök, le is fekszem." Másnap 2.45-kor megszületett. :D)

    VálaszTörlés
  5. Magzatmozgásról: nem lehet igazán soha hozzászokni:) Én itthon Pének mindig mondom, ha mozog, és bevonom a buliba:) Nyilvános helyen meg mindig kicsit úgy érzem, hogy ez az én kis titkom:)

    VálaszTörlés
  6. Én csak mosolygok és nagyon örülök mindennek :)

    VálaszTörlés
  7. Bizony, mi is látni szeretnénk Kismajmot! :)

    VálaszTörlés
  8. De jó, örülök, leginkább, hogy minden a legnagyobb rendben :) meg azért is, mert ezek szerint nem egyedül vagyok bolond a parámmal :) pedig azt reméltem, h ha eljezdem érezni a mozgást, majd nem parázok, de ezek szerint ez sem oldja majd meg az elmebajomat :) tök jó, h már félidő!! :)

    VálaszTörlés
  9. paráztok majd végig:) ha keveset mozog, azért, ha sokat, azért,ha másogy, azért:)

    VálaszTörlés
  10. Mar megint annyira jol fogalmaztal, öröm olvasni Teged:) Örülök, hogy minden rendben van :)

    VálaszTörlés
  11. Úgy örülök Est, hoyg jól vagytok :-):-) Rakjad csak felfelé a fotókat Kismajomról és kisdinnye pocakodról is :-):-)

    VálaszTörlés
  12. Rita, Havanna, Reni, Henik... FB-ra majd hozok hasamról mert az szemérmes... kölökről ide is, mert az szemérmetlen, akár fütyiset is tudok... :)

    Ági, basszus... kell nekem ilyeneket mutatni... nem-nem-NEM veszek, erős vagyok, kééész. :)

    Part, hú, most nem jut eszembe a pontos név (csak úgy tudnék visszalépni, ha bezárom ezt a kommentelős ablakot), de egy korábbi bejegyzésbe írtam már... valamilyen K-betűs István a doki...
    Nagyon durva a videód, jéjzusisten... :D

    Popi, Audrey, hú de várom, hogy ti is... :)

    Ré, igen... ez már lassan kezd egyértelmű lenni... :D

    VálaszTörlés
  13. Köszi, kikerestem, sajnos elég hülye időpontban rendel, most csak 4-5 napra ugrom haza és abba a kedd este nem fér bele. :( (Csütörtöktől kedd reggelig maradok azt hiszem.) Na mindegy, lesz más, akit dob a gép. (Van valaki akitől óvnál azért, hogy ő a leggyengébb láncszem, mert akkor őt próbálnám kikerülni... Olyan MDK szakértőnek tűnsz. :D :D)

    VálaszTörlés
  14. Imadtam ezt az omlengest!!! :D puszi

    F.Eszter (Anyu geperol kommentelem itt korbe a tarsasagot es nem akarok ki-be jelentkezni a fiokomba.)

    VálaszTörlés
  15. Part, nem vagyok szakértőjük, de a honlapjukon a staff részen megtalálod, hogy milyen ultrahangos szakvizsgákkal vagy minősítésekkel (vagy hogy hívják ezeket) rendelkezik mindegyik doki - és neki volt a legtöbb fajta és leghaladóbb. Ezután már csak egy kicsit olvastam utána fórumokon, hogy nehogy egy bunkó majmot fogjak ki, de azok alapján (meg végül élőben is) jó választásnak bizonyult.

    VálaszTörlés
  16. Köszi! Na ezt nem találtam meg a honlapon, kinek milyen végzettsége van, a neten keresgéltem utánuk, de ott mindenki a terhesgondozásról / szülésről irt, ami esetünkben nem annyira fontos. :) Köszi még egyszer!

    VálaszTörlés

Mondd!