Előreszámla

Lilypie Second Birthday tickers

2014. július 8., kedd

Hozzátáplálás - First round over

Nagyjából egy hónapja hozzátáplálunk, így ideje megírni valamiféle összefoglalót. Igen, valóban majdnem kivártam a hathónaposságot, mert valahogy didn't feel right, hogy egy kezdetleges emésztőrendszerű babába felnőtt-kaját adagoljak, még akkor sem, ha sosem volt kizárólag anyatejes, és sajnos egyre kevésbé az (már csak éjszaka és reggelire van cicizés, a tejmennyiséget nem tudom, de nagyjából tíz óráig nem kér mást, úgyhogy vélhetőleg nem csak pár kortyról beszélünk). Olvastam persze mindenfélét, olyan anyukák beszámolóit is, akiknek a gyerekorvos és védőnő már két (kettő!) hónaposan gyümölcspépeket ajánlott, de a tudomány mai álláspontja alapján legtöbb országban az öt, sőt inkább a hat hónapos kor betöltésének megvárását javasolják, hogy se azonnal se később ne legyenek gondok. Mikor már negyedik nyelven kezdtem információkat gyűjteni, hogy melyik világrészen mit, mikor, mivel és hogyan szabad/szokás/érdemes, érezni kezdtem, hogy épp eléggé begolyóztam, és sürgősen bele kellene vágni, még mielőtt elhatározom, hogy kivárom a gyerek ovis korát a próbálkozással.
A döntés meghozatala utáni következő problémám az volt, hogy mit kapjon Kissmajom. Sokáig küszködtünk ugye a székrekedéssel, amit végül a laktózmentes Milumil Pepti megoldott, de akkoriban még csak nagyon friss (olyan másfél hetes) élmény volt a jó állagú széklet, úgyhogy semmiképpen sem akartam kockáztatni - márpedig a klasszikus kezdő ételek (alma, krumpli, répa) mind szorulást okozhatnak. Itt már írtam részletesen az első három választottamról: céklalé (szerette, de a cékla maga azóta is elmaradt, csak tervezem kipróbára), sütőtök (bolti pép, imádta) és édesburgonya (én pépesítettem, nem volt egy sikersztori). Kizárólag ezek voltak amúgy, amiket valóban fokozatosan adtam, előbb kisebb, aztán egyre nagyobb adagokban (akkoriban ez maximum fél-étkezést jelentett, a többi táp volt), minden következőt úgy kapta, hogy evett, amennyit kért, és ha még éhes maradt, megkínáltam táppal - nem láttam értelmét az óvatoskodásnak, mert úgy okoskodtam, hogy ha valamire allergiás, akkor néhány kanálnyitól is kiderül, ha nem nem, akkor minek korlátozzam, mikor annyira boldogan eszik. Mert boldogan eszik, az nem kérdés, eddig még nem tudtam olyasmit adni neki, amit ne lapátolt volna be lelkesen, ha rajta múlna, szerintem már minimum két étkezést teljesen kiváltottunk volna szilárd élelemmel…

Na de visszatérve: a következő bevezetett végül a körte lett, szintén bolti pép formájában, mert épp M. szüleinél laktunk, és ott nem akartam én kotyvasztgatni. Azt is nagyon szerette, azóta már többször is kapott, amikor bármi egy kicsit keményebb kakit eredményez, akkor egy-két nap erejéig mindig bevetem.
Utána jött a sütőtök+krumpli, ez is bolti pép, de valahogy szárazabb volt, mint az addigiak (nem is volt oda érte annyira, az ízével nem volt baja, de láthatóan nehezebb volt nyelni), úgyhogy második napon higítottam egy kis céklalével; végül a két nap után szorulása lett, úgyhogy tovább nem is kísérleteztem, krumpli egyelőre kilőve.
Az avokádó volt a soros, ami érdekesnek bizonyult, mert önmagában szerintem tök ízetlen valami, de ő rajongott érte - sajnos felbátorodtam, és a harmadik napon már bolti almapéppel kombinálva adtam oda neki, és megint szorulás lett a vége, illetve búcsú az almától is.
Gesztenye következett, céklalével higítva, ami kaki-szempontból sajna szintén nem volt nyerő, de mivel nem vagyok biztos benne, hogy nem az alma utóhatása, ezzel még teszek majd egy próbát. Kissmajomnak nagyon tetszett, még úgy is, hogy ez volt az első, amit nem pépesítettem, csak ilyen gyümölcshöz való mozsártörővel zúztam apróra.
A szilva+körte bolti pép jött, meg is oldotta a szorulást, ahogy vártam, és a körte+sárgabarack szintén rendben volt; ezeket semlegeseknek nyilvánítom íz szempontjából, mert tesztalanyunk szokásos örömmel ette őket ugyan, de én is kóstoltam, és különösebben nem volt nagy élmény egyik sem (ellentétben például a gesztenyével, ami finom különleges fogás még számomra is). Amúgy mindkét kombót a nyaralásunk alatt sütöttem el, és azért esett rájuk a választás, mert biztosra akartam menni, hogy semmilyen pocak-ügy nem kavar be idegenben. Egy premiert így is bevállaltunk, mert egyszer kifogytunk a tuti-meghajtós üvegesekből, így bementünk vásárolni a legközelebbi városba, ahol volt DM; és mivel ezt a kis kiruccanást délután ejtettük meg, tízóraira tápot kapott Kissmajom, és ezúttal az uzsonnát váltottuk ki szilárddal - szerencsére nem lett belőle probléma, nem fájt a hasa úgy sem.
Következő napon még merészebben jártunk el: megette a maradék körte+sárgabarack pépet tízóraira, táppal kiegészítve, majd uzsonnára, nem tervezetten, csak épp kéznél volt, és nagyon nézte, ahogy mi esszük, kapott egy őszibarackot (kettőt is benyomott volna, ha tovább adogatom). Egy teljes egészet, kisebbet és nagyon puhát-leveset, meghámozva - még csak össze sem törtem, a kezemmel tépkedtem le neki a szájméretéhez illő pici falatkákat. (Közvetlenül utána pedig teljesen depressziós lettem, hogy lezárult egy korszak, nagy-naaagy fiam van már…)
Aztán kipróbáltam a meggyet is, ugyanilyen tépkedős módszerrel, előbb pár szemet üresen, a következő napon meg egy teljes étkezésnyi adagot, azt már zabbal, mert nekem a nem kifejezetten édes gyümölcsöktől mindig ég a gyomrom, és nem akartam, hogy esetleg neki is. Két nagy kanál teljes kiörlésű zabpelyhet főztem pár percig egy kis vízben, majd mikor jól megdagadt, hozzáadtam az összetört meggyet - így egyszerre pipáltuk ki a glutént, és a savanyú ízt, az előbbitől nem lett baja, az utóbbit egy kis ismerkedős grimaszolás után nagyon ette.
Tegnapelőtt és tegnap eljött a répa ideje is, de azt is kihúztam a listánkról egy időre: az első adag után még jó volt a kaki, de ma már nagyon szenvedős-erőlködős lett, pedig M.Apuka vasárnapi húsleveséből származott az anyag, úgyhogy nyomokban még akár zsírt is tartalmazhatott.
A mai tízórai őszibarack volt, megint zabpehellyel, holnapra ugyanezt tervezem, csak pár szem meggyet is adok hozzá.
Utána visszatérünk a nagy kedvenc avokádóhoz, majd a következő új jelöltjeim a spenót és zöldbab, és ha valamelyik hétvégén csirkehúsból készül leves M. szüleinél, akkor az is lehet, hogy azt is megkóstoltatom Kissmajommal - csak az a gondom, hogy így, hogy a krumpli és a répa is tiltólistás, nem tudom, mivel keverjem neki, a tojásmentes durumtészta jó lenne talán, de még körülnézek. (Olyasmit nem vagyok hajlandó adni, amit magam sem ennék meg, vagyis az őszibarackos vagy körtés hús ki van zárva.)

Hát röviden ennyi. Többnyire háromnaponta jöttek az új ízek, kihagyott nap úgy emlékszem talán egy volt, a nyaralás alatt, akkor csak tápot kapott. Összességében nem volt olyan nagy cirkusz ez az egész, amennyire tartottam tőle, most már alig várom a tízóraikat minden nap, mert élvezet nézni, hogy mennyire várja, kéri, jóízűen nyeldekli. Nem tudom, mikor kezdem el az uzsonnát is kiváltogatni, a délelőtt zöldség, délután gyümölcs rutin nekünk egyelőre nem valami egyszerű, mert répa- és krumplihiányból, valamint anyai fantáziátlanságból kifolyólag így első körben eléggé korlátozottak vagyunk főzelékileg; borsóban gondolkozom még, de passzírozni utálok, és lassú meg béna is vagyok hozzá, így eddig halogattam.
Pár napon belül öt teljes foga lesz… ha épp nem szomorkodom az idő szemtelenül gyors múlásán, izgatottan nézek a jövő elébe, amikor szendvics-katonákat nyammog majd. Nagy-nagy-nagy fiacskám!

16 megjegyzés:

  1. Nem akarok nagyon beleugatni, de valami irtóra finom pl. alma-banán-édesburgonya-csirkemellel. Nálunk a ded kb. 7 perc alatt tudja elpusztítani a 300 ml-t...(Még a nagyobb gyerekeim is meg akarták enni.:-)) Vagy szintén az őszibarack-alma-édesburgonya-csirkemell. A husi nagyon kevés ám, szinte nem is érezni. Egy adag bébiételbe kb. egy kiskanálnyit szoktak rakni. Zöldbab nem korai?
    Ja még ami nagyon finom az az alma-gesztenye-édesburgonya. Gesztenyéből csak 6 szemet szoktam belerakni, különben nagyon fojtós lesz. Céklát evett már? Azt is irtóra szerették az enyémek almával és krumplival.
    Borsót én is akkor adtam csak amikor már nem kellett passzírozni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A banánt nem akarom kipróbálni, mert az is hasfogós, almát is emiatt nem aodk most többet egy ideig…
      De tudom, nem ez a lényege annak, amit írtál, csak az a helyzet, hogy én még a gondolatától is rosszul vagyok a gyümölcs+zöldség kombóknak, hogy az édes+húsról ne is beszéljek - de annyira, hogy hányinger kerülget, ha áfonyás svéd húsgolyót vagy narancsos kacsát vagy mézes csirkecombot látok… Nyilván nem akarom, hogy a gyerekem is ilyen konzervatív ízlésű legyen, ha majd nem én főzök rá, akkor az apja elviszi étterembe, és megkóstolhat minden butaságot… :D

      Zöldbab… nem tudom, az amerikaiak már alső körben adják… Azért gondoltam rá csak, mert végülis abban a puffasztó szemek még elenyészőek, a zöld része meg olyan kis pocakbarátnak tűnik.

      Céklából csak lé volt még, de igazad van, azt bevetem.

      Törlés
    2. Itthoni ajánlások csak 10 hónapos kortól ajánlják (emlékeim szerint) a zöldbabot. Szerintem nem igazán pocakbarát.

      Törlés
  2. nem beleugatásnak szánom, vízzel meg szoktad kínálni vagy a szilárdak mellé mindig tápot kap?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, ne szabadkozzon már mindenki - azért publikus a blog, hogy hozzá lehessen szólni; nah.

      Szóval vizet sajnos soha nem fogad el, max becsapással: mikor nagyon éhes, és tudom, hogy rá fogja vetni magát az üvegre, akkor azt adok előbb, és addig mohón beszivolázgat pár jó nagy kortyot, amíg rá nem jön, hogy át van verve. Ezért trükközök úgy, hogy minden alkalommal a javasoltnál 10-15 millivel több vízzel keverem be a tápját, hogy legalább napi fél deci plusz folyadék meglegyen.
      Amúgy most már nem kap a szilárd mellé tápot, mert simán benyom 200 grammot, utána gondolom már nem fér… :)

      Törlés
  3. A főzelékhez ha rizst adnál? (puffasztott rizspelyhet, ugyanolyan módszerrel megfőzve, mint a zabot, ezzel kiváltva a krumplit)
    Boni sem szeretett vizet inni, de annyit tukmáltuk (lassan két hónapja) hogy már eléggé jól elfogadja.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De a rizs az nem szintén nagyon hasfogós? Az enyémet legalábbis megfogja eléggé, és hasmenős diétában is ajánlják a főtt rizst, úgy emlékszem…

      Vízzel most azt találtam ki, hogy ilyen csőrös poharat adok neki, hátha úgy jobban érdekli majd - de nagy reményeket nem fűzök hozzá, nála képtelenség tukmálni, meg sem kóstol semmit (tápot sem), amikor nem akar, csak kitolja a szájából a cumit...

      Törlés
  4. De ezekben a főzelékekben a húst egyáltalán nem lehet érezni, most képzeld el, hogy 250 ml-ben (az egy normál adag, csak az enyém többet eszik), van egy kiskanálnyi.
    A sógornőm meg ezért nem ad főzeléket, mert az neki sem a "barátja". Szerintem ebből nem szabad kiindulni, a gyerek hadd kóstoljon meg már mindent. (Amúgy tényleg nagyon finomak.)
    Az én gyerekem mondjuk nem volt nagyon szorulós, de átlag 2 naponta kakilt egyet, hozzátáplálás óta napi háromszor kakil, totál mindegy, hoyg répa, vagy banán, vagy krumpli. Mióta a kertben gyümölcsök is vannak és onnan eszik egész nap, azóta ötször is kakil....
    A lényeg, hogy a főzeléket sok főzőlével kell csinálni, ne legyen száraz, akkor a kaki is megindul. Nekem volt olyan gyerekem, aki 1 éves koráig nem ivott semmit (anyatejen és tápszeren kívül). Semmi baja nem volt.

    Én azt csodálom, hogy a körtét meg a sárgabarackot így bírta, ráadásul együtt.

    VálaszTörlés
  5. a vizet csak azért kérdeztem, mert harmadjára kaptam egy szorulásra hajlamos gyereket. mióta nem kizárólag anyatejes, azóta kínálom vízzel (kispohárból) - hol elfogadja, hol nem, de a helyzet jobb
    a sárgabarack és a szilva is segít rajta ;)

    VálaszTörlés
  6. Olyan érdekes, amit írtok, mert nekem is volt egy nagyon szorulásos gyerekem, akin aztán minden lelki probléma is úgy jöt tki, hogy nem kakilt (volt, hogy 9 napig sem), de a hozzátáplálás után 1 éves koráig semmi gondunk nem volt, a sok gyümölcs és zöldség meghozta a hatását. A répa mellé pont azért ajánlják a krumplit, hogy ne fogjon. A krumpli és az alma is pocak "rendező", ezért ajánlják a hasmenősöknek, de nem fogós kaják. A rizs viszont az.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát az almáról mindenhol azt írják, hogy valemelyik formájában (vagy nyers vagy párolt) nagyon hasfogós - és nálunk a nyersnél igaz is lett: csak-avokádó jó volt, alma+avokádó durván szorulásos.

      Törlés
  7. nekem is az jutott eszembe, hogy lehet, hogy a több víztől nem lenne ilyen szorulós! Est, ne add fel, szoktasd rá a vízre, mert kell később is, és nem jó, ha édes vackokat lesz csak hajlandó meginni, gondolom, neked nem kell magyaráznom:))) Na, de próbáld ki vmiféle itatóval (tán a sima cumisüveg se gát, csak gondolom, jobb a megkülönböztetés), add oda neki, legyen először kvázi játék a vizezés. ha meleg van, akár pohárba a vizet. Zozi is először (najó, még sokszor most is) játszott a vizes itatókkal, és közben azért lecsúszik jó pár korty...pl. ha kocsiban van, remek elfoglaltság, most úgyis nyár van, nem gáz, ha vizes lesz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az én elsőm sem ivott, később aztán meg simán itta a vizet. Egyszerűen nem volt szomjas, én a főzeléket is sok lével csinálom és sok gyümölcsöt evett. 1 éves kora után kezdett el inni.

      Törlés
    2. Pl. minden ebéd után megevett egy almát.

      Törlés
    3. Igen, a szivolázós poharat akarom most kipróbálni, jó ötlet ez a játszás... Meg akkor majd a főzelékeket is egy kicsit hígabbra fogom venni.
      (Az édes vackok nyilván kizárva, sőt, nem bánnám, ha a gyümölcslevek helyett is inkább magát a gyümölcsöt enné majd, így azokkal sem fogom kínálgatni.)

      Törlés
    4. na, közben gondolkoztam, és olyan klasszikus megmondóanyásan osztottam az észt az előbb....rájöttem, hogy Zozi is akkor ivott már igazán, mikor már egy teljes étkezését kiváltotta a zöldség-gyümi (utána kínáltam mindig)....(mondjuk ő vhogy az elejétől nem evett tápit zöldség-gyümi után, hiába evett csak abból 1 kanállal...)

      ja, és a másik: nálunk a legjobban bevált kakihígító a szilva! tudom, hogy felmerült, de elvesztettem a fonalat, azzal mi lett?

      Törlés

Mondd!