Előreszámla

Lilypie Second Birthday tickers

2011. december 2., péntek

Agresszív nyuszika

Utánanéztem hivatalosan is ennek az Országos Gyermekegészségügyi Intézet dolognak - ha nem akarunk azonnal meddőségi központban kezdeni, akkor gyakorlatilag egyetlen opciónk az ottani Családtervező Központ. Márpedig lehet hogy nem akarunk, mert bármennyire sietnénk előre, csak meg kellene nézetni előbb magunkat, és tudom, hogy ott is megteszik, de talán túlságosan is alaposan: női részen például van csomó eléggé invazív vizsgálat és durva hormonkezelés, amit nem tudom mennyire rögtön alkalmaznak, de kicsit ijesztőnek tűnnek mindenképp. Nekünk így első körben igazából elég lenne egy hormon- és vérkép, meg egy spermateszt, plusz nekem egy alap nőgyógyászati kivizsgálás, mert pár hónapnyi próbálkozás "tervezett spontán" módszerrel mindenképp belefér.

Szóval a másik alternatíva elég érdekes, mert egy anamnézissel kezdődik, amit állítólag egy védőnő vesz fel; többórás első találkozás van vele, ahol kikérdez mindenféléről, a teljes családfa genetikai adottságaitól, a saját szexuális szokásokig. Ez a védőnőség meg... biztos valamilyen szempontból nagyon hasznos intézmény, de alapvetően én elég rosszindulatú szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatosan. Igaz, nem sok anyát ismerek, de eddig még egytől sem hallottam jót róluk, többé-kevésbé mindenki panaszkodott, hogy vagy tapasztalatlan alig-végzett csitrit kapott, aki azt a tananyagot szajkózta amit ők már régóta elolvasgattak a neten, vagy begyepesedett okostojás öregasszonyt, aki ezer éves nevelési elméletekkel traktálta az egész családot. Egyik sem tűnik ígéretesnek, az elsőről határozottan egy házasságtanácsadásra kirendelt szűz pap jut eszembe, aki jól megmondja, hogyan éljen az ember egészséges párkapcsolatban, a másodikról meg minden sokgyerekes falusi nénike, aki anno ki akarta oktatni Anyut, a szerencsétlen tudatlannak elkönyvelt kezdőt.
Vagyis mi tagadás, jó előre ellenszenves nekem az egész bagázs, ki is osztom őket a francba a fűnyírójukkal együtt. Viccelek itt, de remélem tényleg fölöslegesen előítéleteskedem, mert ha valaki megjegyzést talál tenni olyasmire, mint a későnérésünk, életmódunk, (ab)normalitásunk, stb. (amire a legkíváncsibb ismerősök sem mernek, mert... ismernek), nem állok jót magamért. Nnna.

1 megjegyzés:

Mondd!