Long overdue

Nem jöttem eddig, mert nagyon zajlik az élet, voltunk síelni például, Alpbach továbbra is imádnivaló, M. továbbra is komoly rajongótáborral rendelkezik ott... :) Meg azért is nem jöttem, mert egyelőre, a sok esemény ellenére, még semmi igazán nagy nem történt.
Röviden: kivettem az előző bejegyzésben említett CD4 hormoneredményeimet:
TSH: 1,55 mIU/l (0,40 – 4,00)
Prolaktin: 267,1 mIU/l (70,8 – 566,5) - 12,59 ng/ml (< 24)
FSH: 9,01 U/l (3,85 – 8,78) (< 6-9)
LH: 9,07 U/l (2,12 – 10,89) (< 7)
- vagyis jók, de nem tudni ugye, hogy miért jók, mert ezeket már a gyógyszer befolyásolta.
És sajnos ennek a ciklusnak az elején meg nem tudtam hormonképet nézetni, mert pont a négynapos ünnepre lettem piros, és nem volt labor; azóta már tudom a nőgyógytól, hogy azért akár a hatodik napon kijött eredmény is adhat támpontot, szóval a következő hónapban majd ehhez tartom magam... persze nem fog kelleni, mert bab lesz a hasamban... jújdejólenne! :)

Visszatérve: a gyógyszer több mint tíz nappal lerövidítette a ciklusomat, és így utólag látszik, hogy nagyon szépen befolyásolta mindenemet, egészen egyértelmű és nagyon szépecske a hőgőrbém:

A nőgyógynak mondtam, hogy mivel volt már előre megbeszélt időpontom, és mivel a lassan növekedő tüsző alapján sejtettem, hogy később ovulálok, elmentem mégegyszer vérvételre progeszteront nézetni; most így utólag látszik, hogy amit akkor kevésnek hittünk, az 1DPO eredménye volt, sőt még a második is csak 4DPO, vagyis növekedő fázisban épp. Azt mondta, nagyon jól tettem, mert így kiderült, hogy az az értékem teljesen jó, ami annyit jelent, hogy jófajta volt a pete, és ki is szabadult. Rákérdeztem arra is, hogy a tüszőnövekedés sebessége befolyásolja-e a minőségét, és azt mondta, hogy nem, ebből a progeszteronszintből egyértelmű, hogy lassan ugyan, de tökéletesre fejlődött.
Még visszább térve: egy kicsit elkeseredtem ám, mikor az osztrákoknál elvégeztem a terhességi tesztet. Nem is annyira a sikertelenség miatt, inkább azért, mert nem értettem, hogy akkor most mi történik a testemben, ha negatív, miért annyira magas a hő, és miért nem jön meg végre, és hogy fogok elmenni vérvételre a hosszú hétvég alatt. És tudom, hogy három nőgyógy mondta, hogy esélytelen az a ciklus, de én éreztem (és utólag még orvosilag is kiderült, hogy igazságom van), hogy csoda igenis történhet bármikor - főleg miközben napsütötte kétezer méteres hegycsúcson állva beszélgetek a BalToronyLakóval. :)

Na és ez volt tegnap: elmentem a dokihoz (CD9 volt ugye, és esedékes az UH), megbeszéltük, hogy a múlt ciklus végül egész szép volt, és megnéztük, hogy hogy állunk most. A jó hír, hogy a méhnyálkahártyám máris 7 mm, vagyis a múltkori valami szerencsétlen véletlen lehetett vagy mi, mert ezek szerint mégsem a Clostilbegyt vékonyította - vagy az, de most nem teszi, a lényeg az, hogy ez egy jó méret. Domináns tüszőm megint a jobb petefészekben van (a balban is vannak, de kisebbek), de az megint fejletlenke kicsit egyelőre (8 mm), úgyhogy beadott egy ampulla Merional szurit, és holnap megint mennem kell megnézetni, hogy ez hogyan hat. Igazából ennyi; azt említette még ő is, hogy ha néhány cikluson keresztül nem jön össze a bab, akkor el kell mennem majd átjárhatóságira, de azt igazából nem is bánom, jobb tudni, hogy pontosan mi van és hogy.