Hát jelentem, esetemben anything but. Most épp kiválóan érzem magam, cserében az utóbbi két napban kora délutántól késő estéig forgolódott a gyomrom, amit csak az enyhített, ha görnyedt háttal és merev nyakkal ücsörögtem a kanapén - ez viszont kicsit sem volt kényelmes, mert közben fájdigált a derekam is.
Ma meg felébredtem az éjszaka közepén, és annyira émelyegtem, hogy jó sokáig képtelen voltam visszaaludni, mindez miután előtte való hajnalban szintén kipattant a szemem, és szintén ébren maradtam minden erőfeszítésem ellenére... szóval nálam az sem igaz, hogy a kismama aluszékony - fura ez a gyerek már most, de mondjuk milyen is lenne szegényem ilyen szülőkkel...?
Étvággyal az van, hogy nincs, vagy teljesen követhetetlenek az ingadozásai: tegnapelőtt boldogan loptam M. abált szalonnájából, tegnap benyomtam másfél cupákos libacombot, ma meg ha zsírosra vagy húsosra gondolok, azonnal elönt az undor. Megméretkeztem reggel miheztartás végett, 64,5 kiló vagyok - jó lett volna ezt a maradék ötöt még leadni, és ideális súlytartományban kezdeni a terhességet, de ha így folytatódik a dolog, le fog ez menni erőlködés nélkül is... vitaminokat szedem, amit eszek az inkább egészséges mint nem, úgyhogy remélem, a Kissmalacz meg tudja oldani a fennmaradó növekedés-szükségletét a fölösleges zsíromból is.
Röviden tehát: émelygek, fáj a derekam, álmatlanságban szenvedek (valószínűleg először életemben, én, az alvásrajongó), étvágytalan vagyok (valószínűleg először életemben, én, a kajarajongó), jah és a melleim is egyre érzékenyebbek. És mindezt élvezem, imádom, boldog vagyok tőle, and I'm asking for more. :) A terhesség mazochistává tesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Mondd!