Szinonimális

Pár perce hangzott el ez a gyönyörűséges szinonimabemutató, le is írom gyorsan példaként arra, hogy milyen fenomenális szövegeket hord össze a kétévesünk...
Tegnapelőtt Kissmajom szabályos kézilabdázós-kapuradobós mozdulattal, teljes erőből ágyékon dobta az apját egy labdával. Szerencsére nem volt nagyon durva, csak "a tojgli hegyét" kapta el - ez az M.-féle megfogalmazás meg annyira megtetszett neki, hogy azóta is ahányszor munkaügyben telefonon beszélek random pillanatokban felkiált, hogy: "Apa fütyijének a hegyét!".
Most megint labdát dobálgatnak épp, és Kissmajomnak egyszer csak beugrott a jelenet, és érezve, hogy valami nem kerek, hezitálva megszólalt: "Megütöttük a... dóglit*." Mikor visszakérdeztem, még jobban elbizonytalanodott, és inkább rámutatott a nadrágjára a lába között, de gonosz módon inszisztáltam, hogy micsodát is ütött meg, mire egy pillanat delay után ki is vágta magát: "A bogyókákat... a kis golyókat, tudod**..."


* Ezt szokta csinálni amúgy, amikor komplikáltabb új szavakat tanul meg, hogy ha nem egészen pontosan emlékszik a helyesre, akkor az emlékeiből kiindulva gyárt valamit, ami általában eléggé hasonló az eredetihez, és persze gyakran nagyon vicces.
** A "Tudod...", "Látod...?" és "Képzeld el!" a legaranyosabb dolgai között vannak, tökéletesen ugyanolyan hangsúllyal mondja őket, ahogy mi szoktuk, mikor beszélünk hozzá.