És mindeközben nyolc éven felülieknek íródott Rumini regényt olvasunk neki, és meséli vissza hibátlanul, olyan szavakat és kifejezéseket használva aktívan, hogy csak pislogunk. És szinte bármilyen szót összeolvasva is megfejt már, illetve ha olyan kedve van, le is ír... jó, ezt egyelőre csak hűtőmágnesekből tudja tökéletesen, mert kézzel pár betűt megfordít, és többnyire jobbról balra halad. Bármeddig elszámol, húszig könnyedén összead meg kivon, és magától rájött, hogy hogyan működik a szorzás.
A Minecraft játékában sajátkezűleg felépített a semmiből egy kis miniverzumot, aminek a közepe M. dolgozószobája (mert az az ő közös birodalmuk), és amiben úgy tájékozódik, hogy az egykori híres-neves-nevezetes Quake bajnok apja nem bírja követni - és az eredeti nyelven nézett napi fél óra rajzfilmjeire alapozva random egyszerűbb mondatokat rak össze angolul, meg csomó mindent lefordít magyarra úgy, hogy a fele szót megérti, a többit kilogikázza. A 4-7 éveseknek szóló fejlesztő matek és írás-olvasás feladatlap-gyűjteményből nem tudok olyant választani, amit ne oldana meg tökéletesen, egészen ijesztő.
Hol van az én kis pici gömbfejű babafiam, hol?!
:) De jó, nálunk ez a bringázás dolog nem akar menni. Futóbiciklivel simán száguldott, felkapott lábakkal, bedőlve a kanyarokban. De a rendes bicikli kifog rajta. Mondjuk lehet hogy én rontottam el, mert dög nehéz az eszköz. Sem pótkerékkel, sem anélkül nem megy neki. Ha futok vele és tolom akkor meg pánikol hogy túl gyors, mert a nagy súly miatt lassan nem lehet mivel feldől rögtön. Kínomban leszereltem a pótkerekeket és a pedálokat is, hogy esetleg futóbringázzon vele kissé, hátha az menne. De nem... eldől mint a zsák mivel a bringa súlya miatt nem tud elindulni, elrugaszkodni. A vége az lett hogy a bringát száműztem a tárolóba és majd az apjával megszakértik ha hazajön Hollandiából. Azóta hazajött, egy hónapot volt itthon, ma ment vissza de a bringáról teljesen elfelejtkeztünk. Szerintem szegény gyereknek egy életre elment a kedve a béna anyja még bénább bicikliválasztása miatt. Szerintem az a baj hogy ő nagyon magas a korához képest és a kisebb bringák kényelmetlenek neki, a magasságához megfelelőek meg már túl nehezek. Mert hiába magas arany gyerekem, nagyon soványka. Nem egy erőművész.
VálaszTörlésŐ is imádja a Minecraftot, nyomja ezerrel, bár ezen mindenki felháborodik. Szóban tervezi már rég a saját szervert, kitalál új mobokat meg mindenféléket bele amiknek van is értelme. Az apja ezen felbuzdulva programozásra akarja tanítani a játék segítségével ha majd hazajön újra. Nemrég csinált vele IQ tesztet a pszichológus (kellett a szakértői bizottság előtti megjelenéshez), ahol az jött ki hogy 131 neki. Irtó büszke vagyok rá, a matek résznél állítólag szakközépiskolás feladatokig jutott, ott vérzett el. Viszont szociálisan teljesen le van maradva. Megvigasztalt a pszichiáter hogy azért még szórakozott és némileg őrült matekprofesszor még lehet belőle, és ha beigazolódik a gyanúja Debrecenben (miszerint aspergeres a kölök) akkor még jól is járok, emelt családi pótlékot kapok majd. Hát hurrá.
Rain
Jajjj, nem jelez ez a szar, hogy kommentjeim vannak, látom lassan egy éve... :/
TörlésA pedálos bringánk nekünk extrém könnyű, itthon ilyen nem kapható, Írországból rendeltük jó drágáért, pont amiatt, amiket leírtál - szerettük volna, ha azonnal megszereti, nem évek múlva kinlódik, mikor már mindenki más tud. Sajnos szerintem idén már le kell cserélnünk, mert Kissmajom is nagyon magas, már kényelmetlen neki...
IQ tesztről és szociális érettségről én is mesélhetnék, van is megkezdett posztom, csak rengeteg dolog történik, sosem jutok a végére...
Hát sajna mi azóta sem vettük elő a biciklit. Azt hiszem ezt eltoltam de durván. Közben a gyerek meg lett diagnosztizálva mert tavaly kezdte a sulit. A pszichológus ragaszkodott hozzá hogy nézessük meg más szakemberekkel is, mert ha mégis autista vagy aspergeres akkor legyen róla papír, hogy a sulival könnyebb dolgunk legyen. Sokan pont a suli miatt nem akarják a papírt, de nekünk szerencsénk van. Nagyon jó helyre került. A papírok sajnos nem lettek meg tanévkezdésre de már így is nagyon várták a tanárnénik, megismerkedtünk velük már tavasszal. Decemberben született meg a diagnózis (Asperger-szindróma), újabb IQ tesztek amikből az egyiken 147 jött ki, a másikon valamivel kevesebb, ki érti ezt... Mindenesetre nagyon könnyen tanul, a kézségtantárgyak kivételt képeznek persze. Rajz, technika, ezeket utálja és nem is megy neki nagyon egyik sem. Az írással is sok a gond. Döntően hibátlanul ír, csak olvashatatlanul. Múlt hét óta magántanuló mert ugyan szuper osztályközösségük van de itt is akad pár fiú akik megtalálták őt és szeretik heccelni minden szünetben. Ezek miatt már annyira kiakadt hogy rendszeresen sírt álmában, nem pihente ki magát, a viselkedése megváltozott. Nem lehetett vele bírni sem itthon, sem órákon. Szenvedett. Már a tanulás rovására ment, egyszerűen már azt sem tudta leírni amit azelőtt simán. Matek sem akart menni holott már most évekkel előbbre jár a tananyagnál, alig várják hogy versenyre küldhessék. Végül megegyeztünk a tanárokkal, igazgatóval, mindenkivel akivel kell és meglett a magántanulói státusz. Úgy lesz hogy heti tíz tanórára jár majd be, plusz a heti egy tanóra fejlesztés. A tanárnőkkel összeülve megszületett az órarendje. Napi két tanóra, csütörtökön három a fejlesztéssel együtt. A múlt hetet itthon töltötte hogy kipihenje az előző hetek alatt felgyűlt stresszt. Most itt ül mellettem és az írás elmaradást pótolja a munkafüzetbe enyhén idegesen, az apja türelme irigylésre méltó. Már most is látni mennyit higgadt, az írása sokkal szebb. Na jó ez másnak még a rettenetes kategória lehet de tőle ez már hatalmas teljesítmény. Azt kénytelen volt belátni hogy írástudás nélkül nem lehet tudós. A számok írása is nehéz neki, ott a matekversennyel lehet motiválni. Kíváncsi leszek hogy beválik-e ez a heti tíz óra suli dolog, az biztos hogy sokkal nyugodtabb már most. A lemaradástól nem tartok mert nagyon könnyen és gyorsan tanul, csak hát múlt szerdán érkezett egy új fiú az osztályba aki már aznap felpofozott egy kislányt, később megvert egy másik lányt. Másnap ugyanígy folytatta, ami a tanárnőket és engem is eléggé megijesztett. Szünetekben verekszik, és bár fiúkat még nem bántott, azért aggódok. A napi két tanóra között lesz mindig egy szünet.
VálaszTörlésRain
Hát nagyon sajnálom... nem az Asperger diagnózist, egyrészt jó, hogy ilyen hamar felsimerték, másrészt nekem volt egy exem, aki az volt, szó szerint zseni kategória agyilag, és ha a gyerekkori traumáival időben foglalkoztak volna (válás, új házasság, testvérféltékenység, komoly önértékelési gondok), akkor érzelmileg is tökéletes lehetett volna - így egy csomó dolgot magával hurcolt sajnos felnőttkorba.
TörlésAzt sajnálom, hogy a bullying téma titeket is értintett, de örülök, hogy sokkal ügyesebbek voltatok mint mi, és rögtön felismertétek és léptetek is, le a kalappal. Szerintem tökjó megoldás ez a magántanulóságos, így a nyugalma is megvan, és a közösség élményből sem marad ki... tanulással való haladás ennek kapcsán kb. mindegy, mert úgy látom, azzal nálatok sem lesz sok gond.
Fasza, hogy ilyen jófejek a tanítók meg egyes gyerekek, de egy kicsit aggasztó ez a kiközösítési próbálkozás meg az új verekedős gyerek. Ha romlik a helyzet, szerintem gondolkozzatok el azon, hogy járjon inkább magántanulói csoportba - van egy csomó mindenfelé, nagyon kis létszámmal, abszolút gyereklélek-barát környezettel, alternatív tanítási módszerekkel működnek, bejárhat folyamatosan vagy alkalmanként is. Sajnos fizetősek, de elég sokat megér, hogy jól érezze magát... :)